Mindennapjainkat meghatározzák a különböző elektronikus megfigyelő rendszerek, így különösen a kamerák. Egy hétköznapi ember életében nem múlhat el úgy nap, hogy valamilyen módon ne találkozna akár „csak” valós idejű megfigyeléssel, avagy rögzített felvétel készítésével. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy pusztán a megfigyelés milyen módon sértheti a magánszférához, az emberi méltósághoz való jogot, csakis a megfigyeléshez fűződő érdekeket veszik figyelembe.
Ugyanakkor felmerül a kérdés: adatkezelés-e a kamerával történő megfigyelés?
A természetes személyek kamerával történő megfigyelése, illetve kép és hangfelvétel rögzítése – amennyiben a GDPR tárgyi hatálya alá tartozó tevékenység keretében kerül sor – egyértelműen adatkezelésnek minősül, hiszen „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége. Így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.
A témában számtalan iránymutatás, ajánlás született:
A személyes adatok videoeszközökkel történő kezelésével az Európai Adatvédelmi Testület 3/2019. számú iránymutatásában külön foglalkozott. Emellett a NAIH éves beszámolóiban is visszatérő kérdéskör, de számtalan NAIH ajánlás és határozat is született már a témában.
Amennyiben bizonytalan, avagy kérdése merül fel, forduljon hozzám bizalommal.